2015. január, Budapest
A nyitó találkozó kedvező tapasztalatai alapján a második partnertalálkozó helyszínéül is a budapesti Európai Ifjúsági központot választotta a munkacsoport.
A január 19-21. közötti három munkanap első fontos témája a projekt közös alapozó tanulmányának megtervezése volt. Az országonkénti helyzetelemzések, valamint az összehasonlítható statisztikai adatok táblázatai és diagramjai alapján jól láthatóvá váltak a hasonlóságok és a különbségek is a partnerországok között. A csoport tagjai közösen mérlegelték, hogy mely tényezők befolyásolhatják leginkább a tervezett tréning program sikerességét. Ennek fényében döntöttek arról, hogy mit érdemes majd figyelembe venni a fejlesztés során, és milyen szempontoktól lehet eltekinteni. Megegyezés született arról, hogy az összehasonlító tanulmány első változatát a magyar partner készíti el, a többiek pedig véleményezik és kiegészítik majd azt.
Az e-mailben beérkezett javaslatok és a szakirodalmi tájékozódás alapján az Edunet Alapítvány munkatársai vitaindító javaslatot – ábrákat és definíciókat – készítettek elő a projekt keretében fejlesztendő készségek és kompetenciák lehatárolásához. Az ezekről való közös gondolkodás, az azonos nyelv és értelmezési keret kialakítása volt a találkozó következő fontos feladata. A kis csoportokban folyó, több lépcsős munka eredményeként választódott ki az a tíz nagy készségterület, amelyet a mérések és a fejlesztés során is kiinduló pontnak tekint majd a munkacsoport. Ezek a területek – a résztvevők által meghatározott fontossági sorrendben – a következők voltak:
- hajlandóság a tanulásra
- személyközi készségek
- erős késztetés a kezdeményezésre
- problémamegoldás
- felelősségvállalás
- tervezés és szervezés
- döntéshozatali képesség
- alkalmazkodóképesség és rugalmasság
- hajlandóság a kockázatvállalásra
- üzleti gondolkodás és tudatosság
Az egyes készségek definícióinak letisztázását – a találkozó során elhangzó gondolatok alapján – a lengyel partner vállalta. A többiek pedig ígéretet tettek rá, hogy a következő két hét folyamán szükség szerint tovább pontosítják azokat a projekt online munkafelületén.
E munkaszakasz harmadik lényeges feladata a tesztelésbe bevonandó tanulói célcsoport jellemzőinek véglegesítése volt. Egyrészt a közös vonások meghatározása annak biztosítása érdekében, hogy az elkészülő program széles körben felhasználható legyen majd Európában. Másrészt azoknak az egyedi vonásoknak a rögzítése, amelyek biztosítják, hogy a program jól illeszkedjen a saját ország szükségleteihez is. A helyzetelemzések alapján kirajzolódó közös jellemzők végül a következők lettek:
- 16-22 éves életkor;
- inkább férfiak, mint nők;
- alacsony szintű olvasási és számolás készség;
- korlátozott lehetőségek a munkaerőpiacon;
- kevés támogatás a családi háttér és a környezet irányából.
A fenti általános vonások mellett, a projekt speciális tesztcsoportjainak konkrét sajátosságai országonként várhatóan a következők lesznek:
Németország
Olyan 15-22 éves korú müncheni fiatalok (lányok és fiúk), akik valamilyen tartományi intézkedés részeseként már bekerültek az ETC-be. Közös jellemzőjük az önértékelés alacsony szintje. Fő problémájuk, hogy fogalmuk sincs róla, mit kezdjenek magukkal, merre lépjenek tovább. A projektbe való bevonásukhoz azonban be kell szerezni a szülők hozzájárulását is.
Skócia
Stirling helyi iskolájából kikerülő, téli hónapokban született 16-18 éves fiatalok, akik a tankötelezettségi korhatár betöltését követően nem készülnek továbbtanulásra. Karácsonyi iskolaelhagyóknak hívják őket, és sajátos csoportot képviselnek Nagy-Britanniában. Nagyobb részt fiúk, aki számára a Train’d Up rendszeresen kínál a munkaerőpiac felé vezető tréningeket. A jelen időszakban a projekt keretében megszülető tréning is a részét képezi majd a cég kínálatának.
Lengyelország
Olyan 17-18 éves krakkói középiskolások, akik passzívak a saját jövőjükről való gondolkodás terén. Keveset tudnak a munkaerőpiacról és nincs elképzelésük az életpályájuk alakítására vonatkozóan. A jelenlegi lengyel oktatáspolitika eredményeként jó esélyük van rá, hogy bekerüljenek a felsőoktatásba. De a tapasztalatok szerint három év múltán ugyanúgy fenyegeti őket a munkanélküliség, mint más országok alacsonyabb képzettségű fiataljait.
Magyarország
Mivel az Alapítvány alaptevékenységének nem része a fiatalok rendszeres képzése, a tesztelésre partnerségek keretében kerül sor. Az egyik első kipróbáló csoport 17-21 éves, hátrányos helyzetű pécsi fiatalokból áll majd. Nagyobb részt férfiak, akik gyenge szociális és kommunikációs készségekkel rendelkeznek. Problémáik vannak a társas magatartási normák betartásával, és nem eléggé motiváltak saját sorsuk kézbe vételére. Egy másik tesztcsoport tagjai 15-19 éves, fiatalkorúak börtönében fogva tartott, képességek szempontjából nagyon különböző fiúk lesznek. Az ő esetükben a projekt által kínált tréning a többi fejlesztő program sorába illeszkedik majd.
A találkozó következő feladata annak átgondolására volt, hogy melyek legyenek a tréning program közös építőelemei. A teljes csoportban folyó beszélgetés eredményeként eldőlt, hogy a „modul” kifejezés helyett a program legnagyobb egységeinek elnevezése a „tanegység”, az azokon belüli kisebb egységeké pedig a tevékenység lesz. Egy tanegység 3-5 órát felölelő, minimum 5-6 tevékenységet tartalmaz majd. Minden tevékenység középpontjában valamilyen készség elsődleges fejlesztése áll majd, s emellett megjelölhető még egy olyan készségterület, amelynek fejlődését szintén támogatja az adott gyakorlat. A csoport abban is megegyezett, hogy közös gondolati rendszerben kezelik a képességek felmérését, illetve fejlesztését szolgáló tevékenységeket.
Annak érdekében, hogy a majdani felhasználók jól tudjanak tájékozódni a megszülető anyagban, a csoport közös keretet határozott meg a tréning program kidolgozásához. Ennek értelmében minden tevékenység leírásának az alábbi formai elemeket kell tartalmaznia:
- A tevékenység elnevezése
- A tevékenység azonosító kódja
- A fejlesztendő kompetenciaterület: elsődleges és másodlagos
- A tevékenység rövid, lényegre törő leírása
- A tevékenység fő célja
- A viselkedés változásához kapcsolódó elvárások
- Alkalmazandó módszerek
- Hozzávetőleges időigény
- A megvalósításhoz szükséges eszközök listája
- Szükséges technikai feltételek
- A tevékenység értelmezése a képzők számára
- A tevékenység lépésről lépésre való, részletes leírása
- Segédletek és illusztrációk a résztvevők számára
- A tevékenységhez ajánlott visszajelzési formák
- Javasolt önálló tanulói tevékenységek
A találkozó utolsó szakaszában sor került annak rögzítésére, hogy a tréning anyag által lefedendő időkeret 12 x 2 félnap, vagyis 24 fél nap x 3-4 óra, ami összesen minimum 72-96 órányi ténylegesen megvalósuló tevékenység leírását jelenti. Ezt azonban ki kell majd egészíteni a választást lehetővé tevő további egységekkel.
