2015 június, Krakkó

A negyedik nemzetközi partnertalálkozónak a krakkói Pedagógiai Egyetem adott otthont 2015. június 21-23. között. Az első nap feladata a program tesztelésével kapcsolatos eddigi tapasztalatok megosztása volt.

A magyar résztvevők elmondták, hogy első körben két csoportban próbálták ki a programot. Egyrészt a dél-magyarországi Pécs városában, ahol a találkozó idejére már befejeződött a munka. Másrészt az EMMI budapesti javítóintézetben, ahol ebben az időpontban még folyt a tréning. Az előadó – az értékelő nap tevékenységeire koncentrálva – gyakorlatonként adott visszajelzést az egyes feladatok fogadtatásáról. Általánosságban pedig az alábbi észrevételeket fogalmazta meg:

• A résztvevők élvezték a program tevékenységeit. Nagyobb részt kreatívak voltak, de csak rövid ideig tudtak figyelni egy-egy feladatra.
• Nagyobb létszámú csoport esetén, ha mindenkinek a tevékenységét azonos időben kell nyomon követni, egy megfigyelő kevés a korrekt értékeléshez.
• A tervezett tevékenységek megvalósításhoz szükséges idő mennyiségét néhány esetében újra kell gondolni.
• A tesztelésben közreműködő trénerek bizonyos pontokon változtatásokat javasoltak a programban, amit írásban is összefoglaltak.

A fiatalok összességében jónak minősítették a tréninget. Úgy érezték, olyan gyakorlatokat végeznek, olyan feladatokat oldanak meg, amelyek segítségségükre lehetnek a későbbi életükben. De azt is mondták, hogy elég, ha egy-egy foglalkozás időtartama két óra. Szerintük az ennél hosszabb tevékenység már túl fárasztó. Így azonban mindig örömmel jöttek a következő alkalomra.

A német kollégák annak a tesztelő csoportnak a visszajelzéseit mutatták be, amelyet a projektpartnerség valamennyi résztvevője láthatott az előző müncheni találkozó alkalmával. A kiválasztott fiatalok általában koncentráltan és motiváltan vettek részt az értékelő nap öt órányi tevékenységsorában. Az előadó szintén feladatról feladatra haladva adott visszajelzést arra vonatkozóan, hogy az értékelő nap elemei közül melyik mennyire bizonyult sikeresnek. Általános tapasztalatként említette, hogy legszívesebben azokat végezték a tanulók, amelyek gyakorlati megoldást igényeltek, s jóval kevésbé szerették az írásban megoldandó és több gondolkodást igénylő feladatokat. Ehhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy a tevékenységeket olyan valós problémákkal érdemes összekapcsolni, amilyenekkel a fiatalok maguk is találkoznak mindennapi életük során.

Kitért arra, hogy az általuk vizsgált csoport hosszabb ideig tartózkodik az ETC-ben, és az RLG projekt teljes képzési idejüknek csupán egy részét teszi ki. A velük foglalkozó tanárok úgy érzékelték, hogy az idő múlásával egyre nőtt a fiatalok motiváltsága. Mivel azonban több mindent csináltak, nem lehet eldönteni, hogy a változásból mennyi tulajdonítható az RLG programnak. Tény azonban, hogy a megfigyelt csoportban – a korábbiakhoz képest – valami miatt magasabb volt azoknak az aránya, akik sikeresen pályáztak képzési hely vagy munkahely elnyerésére. Nem állítható, hogy ez a projektnek köszönhető, de tény, hogy most a korábbiaknál is több figyelem irányult a motiváció erősítésére

A skót partnerek tisztán fiúkból álló tesztelő csoportja már az első tapasztalatok alapján javított gyakorlatokat próbálta ki. A fiatalok hangulatjelek segítségével jelezték vissza, hogy melyik tevékenység mennyire tetszett nekik. A kollégák úgy tapasztalták, hogy leginkább azok a helyzetek motiválták őket, amikor

• gyakorlatias jellegű, szórakoztató tevékenységeket végezhettek,
• versenyhelyzet alakul ki közöttük,
• díjak vagy jutalom elnyerésére volt lehetőség,
• vezetők válhatnak ki a csoportból,
• valamilyen szintű felelősség vállalására volt lehetőség,
• pozitív visszacsatolást kaptak a teljesítményükre vonatkozóan.

A kollégák a szervezéssel összefüggő tanulságként fogalmazták meg a következőket:

• Az attitűdöket érdemes lenne korábban, az értékelő napot megelőzően felmérni.
• Az értékelő napot abban az iskolában lehetne megszervezni, ahonnan a fiatalok a programba érkeznek.
• Két írásbeli feladat közé mindig érdemes rövid gyakorlati tevékenységeket beiktatni.
• Az írásbeli feladatokat esetleg páros munkaként kellene megtervezni.
• Valószínűleg hatékonyabb heti egy-egy tréning napot tervezni, mint egy tömbben összefüggő fejlesztő programot.

A találkozó idején a lengyel résztvevők még előtte álltak a tesztelési feladatoknak. Így ők az általuk kiválasztott partneriskolák jellemzőit mutatták be a munkacsoportnak. Terveik szerint a kipróbálás egyik helyszíne a Krakkó közelében fekvő kisváros, Wielicka egyik kiválóan felszerelt, modern szakmai oktató központja lesz. Az intézményben alapszinten bolti eladók és szakácsok képzése folyik. Középszinten pedig a gazdaság, a kereskedelem, a turizmus és vendéglátás, valamint a számítástechnika területéhez kapcsolódnak az elsajátítható szakmák. A másik kiválasztott intézmény egy általános képzést nyújtó, szintén jól felszerelt krakkói középiskola. Mindkét intézményre jellemző, hogy változatos szabadidős lehetőségek egészíti ki a hagyományos iskolai tanulási formákat.

A bemutató alapján jól érzékelhető volt, hogy a lengyel célcsoport számára felkínálkozó lehetőségek általában messze felette állnak annak, amit a másik három országban kínál a környezet a tesztelő fiataloknak. A kollégák tapasztalatai szerint azonban ennek ellenére a diákoknak viszonylag széles köre motiválatlan, akiknek nemigen van kedve ahhoz, hogy éljenek a rendelkezésre álló lehetőségekkel. Gyakori az is, hogy a tanulók nincsenek tudatában az önfejlesztés és a tanulás fontosságának. Ezek a jelenségek keltették fel az iskolák érdeklődését az RLG projektben való részvétel iránt – remélve, hogy a bekapcsolódó diákokban aktivitás ébred saját jövőjük alakítása iránt.

A nyitó nap végén a magyar partnerek mutatták be az értékelés eszköztárának szociális és személyes kompetenciákat vizsgáló elemeit, amelyek a magyar csoportok esetében szintén részét képezték a tesztelésnek. A továbbiakban ez a két eszköz is elérhető lesz angol nyelven. Így a partnerországok következő csoportjai is kipróbálhatják majd azokat.

A találkozó időtartamának nagy részét a továbbiakban kis csoportokban végzett munka töltötte ki – úgy, hogy mindegyik csoportban mind a négy partner képviseltette magát.

• Az egyik csoport az értékelő nap programjának eddig elkészült anyagait rendszerezte és véglegesítette a tesztelés tapasztalatai alapján.
• Egy másik csoport a tréning program gyakorlatait tekintette át. Kompetenciák szerint rendszerezték az egyes elemeket – képet kapva egyúttal arról is, hogy melyik fejlesztési részterület készültsége hány százalékos.
• A harmadik csoport pedig a leendő trénerek képzési programját kezdte el felvázolni – az előzőleg közösen megfogalmazott ötletek alapján.

A kis csoportos munkát több alkalommal közös beszélgetés szakította meg. Ennek során az egyes csoportok megosztották addigi gondolataikat az összes résztvevővel. A többiek pedig reflektáltak és újabb ötletekkel egészítették ki azokat.

Az intenzív munka csupán egy, vacsorával egybekötött szabad estét engedélyezett a csoportnak. A kötetlen beszélgetésnek ezt az idejét rövid városi séta és egy kis nézelődés vezette be Krakkó főterén.

A harmadik nap folyamán tovább dolgoztak a munkacsoportok, majd a soron következő feladatok és határidők rögzítése következett. Végül a szakmai vezető tájékoztatást adott a projekt beszámolójához kapcsolódó aktuális kérdésekről.