2015 október, München

A projekt ötödik partnertalálkozójára ismét Németországban került sor 2015. október 26. és 29. között. Ennek az eseménynek most különleges hangulatot adott, hogy a német partnerek nem a szokott helyen, az ETC épületében szervezték meg azt, hanem egy olyan, München közelében fekvő helyen, ahová időnként saját nevelőtestületükkel is visszavonulnak, ha nyugodt körülmények között és a természet közelében akarnak dolgozni valamilyen közös figyelmet igénylő feladaton. Ez a helyszín a Chiemsee közepén fekvő Fraueninsel volt, ahol a helyi kolostor fenntartásában működő vendégházban szállásolták el a munkacsoport tagjait. A sziget békéje valóban kiváló feltételeket teremtett a háromnapos intenzív munkához, mely a közelmúlt projekteseményeinek országonkénti bemutatásával kezdődött.

A lengyel partnerek épp csak néhány nappal korábban fejezték be első tesztcsoportjuk értékelő napját, amit kicsivel előzött meg a trénerek felkészítő programja. Beszámoltak róla, hol tartanak az RLG program elemeinek lengyelre fordításával. Elmondták, hogy a tanárok és a diákok egyaránt nyitottan fogadták a programot. Érdekes volt hallani, hogy a csak lányokból álló, 13 fős diákcsoport mennyire érdeklődő és együttműködő volt. Minden gyakorlat után élénk beszélgetés alakult ki közöttük és szívesen adtak visszajelzéseket, melyek között csak „jó” vagy „nagyon jó” minősítések szerepeltek. Látható volt, hogy a résztvevők élvezték a foglalkozás iskolaitól eltérő jellegét. A lengyel partnerek jelezték, hogy november folyamán indul a másik tervezett tesztcsoportjuk egy Krakkó közelében lévő szakképző iskolában.

Az ETC beszámolója azoknak a záró interjúknak az ismertetésével kezdődött, amiket az első német tesztcsoport tagjaival készítettek 2015 nyarán. Általános vélemény volt, hogy a fiatalok élvezték a programot, és úgy érezték, tanultak belőle valami újat. Fontos eredménynek tekinthető, hogy többen így fogalmaztak: „megtanultunk dolgozni a céljainkért és nem feladni azokat”; „könnyebben dolgozunk együtt másokkal, mint korábban, és már élvezzük is ezt”. Az önértékelő kérdőívek összesített adatait a munkacsoport minden tagja nyomtatásban is megkapta.
A német beszámoló másik fókuszpontja az Értékelő nap gyakorlatainak újabb három csoportban való kipróbálása volt, amire szeptember utolsó napjaiban került sor. Akárcsak korábban, a kollégák most is feladatról feladatra haladva adtak visszajelzést arról, hogy melyik elemet miként fogadták a résztvevők. Ismét megerősítették azt a már korábban is többször megfogalmazódott felismerést, hogy nehéz összeegyeztetni a foglalkozásvezetői és a megfigyelői szerepkört. Beszámoltak egyúttal róla, hogy a nyomon követés részeként, egyszer már találkoztak az első csoport tagjaival. Október közepén elkezdték az RLG tréning új tesztszakaszát. Novemberben pedig új trénerek felkészítését tervezik.

A skót partnerek a program követő szakaszának tapasztalatait osztották meg. Eddig két alkalommal találkoztak azokkal a fiatalokkal, akik részt vettek a tesztkurzuson. Úgy látják, hogy többségükre érzékelhető pozitív hatást gyakorolt a program. A tíz közül csupán egy fiú van, akinél nem létható semmilyen elmozdulás a korábbi helyzetéhez képest.
Elmondták egyúttal, hogy a közelmúltban átalakult partneriskolájuk vezetősége, ami azt jelenti, hogy az ő támogatásukat is meg kell nyerni a program számára. Mivel azonban az eredmények elég meggyőzőek voltak, ez valószínűleg nem lesz nehéz. De úgy tűnik, változni fog a tesztcsoport összetétele. Az iskola szerint ugyanis nem csak a leggyengébb adottságú fiúk számára fontos, hogy ilyen típusú foglalkozásokon vegyenek részt. Ez a felismerés összhangban áll egy most formálódó, új skót törekvéssel, amely azt kívánja támogatni, hogy a fiatalok a jelenleginél jobban el tudjanak eligazodni a munka világában. Ehhez olyan együttműködő cégek jelentkezését várják, amelyek lehetőséget kínálnak a diákoknak munkatapasztalatok szerzésére. A skót partnerek úgy vélik, hogy jó lenne megtalálni az RLG program és ezen új szándékok közötti kapcsolódási pontokat. Jelezték egyúttal azt is, hogy térségükben vannak még középiskolák, amelyeknek megpróbálják felajánlani a kurzust, s a közeljövőben ők is elkezdik néhány külső tréner felkészítését. Az új tesztcsoport indulását januárra tervezik, úgy, hogy az Értékelő nap már decemberben lezajlik.

A magyar partnerek áttekintést adtak a projekt időközi beszámolójának elkészítésével és értékelésével kapcsolatos legfontosabb kérdésekről. Ezt követően ismertették a két magyar kipróbáló csoportban szerzett tapasztalatokat. Ezzel összefüggésben vetődött fel az az ötlet – elsősorban a javítóintézeti fiatalok olvasási és koncentrációs problémái láttán –, hogy érdemes lenne a nehézségi fok valamilyen jelzésével is ellátni a program gyakorlatait. Vagy: egyes gyakorlatokat esetleg többféle szinten is ki lehetne dolgozni.

A partnerek röviden vázolták a magyar szakképzési rendszer átalakításának új törekvéseit is, megjegyezve, hogy egyelőre még nem látszik világosan, hol adódnak majd kapcsolódási pontok az RLG program számára. Több szakképző intézménnyel is felvették azonban már a kapcsolatot – azzal a céllal, hogy azok kipróbálják a kifejlesztett értékelő- és mérőeszközöket. Amennyiben az iskolák lehetőséget látnak rá, a képzési anyagokat is használni fogják. A magyar partnerek örömmel számoltak be arról is, hogy az egyik tesztcsoport trénere tavasszal új helyszínen, saját hatáskörében tovább kívánja vinni a programot.

A beszámolók során több olyan részletkérdés is felmerül, amely körül vita, illetve élénk beszélgetés bontakozott ki a csoportban – elsősorban az Értékelő nap megvalósításához kapcsolódóan. Ezek közül a legfontosabbak a következők voltak:

• Kapjanak-e konkrét tájékoztatást a fiatalok arról, hogy milyen eredményeket értek el, milyennek látták őket a megfigyelők a készségeket felmérő nap gyakorlatai során? Vagy jobb, ha részleteiben nem ismerik meg ezt? Mindkét megoldás mellett szóltak érvek – a cél megfogalmazásától függően. Végül azonban afelé billent a mérleg nyelve, hogy talán több előnnyel jár, ha a fiatalok világos képet kapnak az általuk nyújtott teljesítményről. Hiszen a gyenge eredmény sem „rossz osztályzat”, hanem csupán az adott helyzet jelzése. Az érintett résztvevő pedig eldöntheti, hogy az megfelel-e így a számára, vagy változtatni szeretne rajta. S ha igen, abban számíthat a trénerek partneri segítségére.
• Egy blokkban kerüljön sor az Értékelő nap megvalósítására, vagy inkább két részletre bontva sikeresebb a szervezés? Az első változat mellett szóltak azok az érvek, amelyek szerint fontos képet kapni a fiatalok terhelhetőségéről, hiszen általában a munkahelyeken is egész nap helyt kell állniuk. A második változat képviselői pedig azt hangsúlyozták, hogy ha iskolai környezetben kerül sor a felmérésre, akkor a két délután könnyebben beilleszthető az intézmény életének ritmusába. S egyúttal a tanulók is kevésbé fáradnak el a gyakorlatok közben.
• Azok végezzék-e a fiatalok megfigyelését, akik irányítják a gyakorlatokat? Vagy inkább különüljön el egymástól ez a két szerepkör az Értékelő napon? Az eddigi tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy ha ehhez biztosíthatók a szakemberek, nagyban javítja az értékelés minőségét, ha e szerepkörök elválnak egymástól, és a programban több megfigyelő vesz részt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a megfigyelői teendőkre való felkészítés önálló feladatként kezd körvonalazódni a szakemberek képzésének részeként.
• Egyelőre még nem sikerült végleges döntést hozni arra vonatkozóan, hogy az Értékelő nap mely gyakorlatait érdemes változatlan, illetve átalakított formában megismételni, vagy esetleg teljesen újakra cserélni a tréning végén. Vajon mely gyakorlatok lesznek leginkább alkalmasak a remélt elmozdulások jelzésére? Mivel e kérdésben még senki nem látott tisztán, az a megállapodás született, hogy minden partner megpróbál tapasztalatokat gyűjteni ezen a téren.
• Érdekes vita alakult ki az Értékelő nap „Helium stick” nevű gyakorlata körül, amit a lengyel és a német fiatalok is túlságosan könnyűnek és unalmasnak minősítettek, miközben nem értették igazán se a feladat értelmét, se a címét. Végül a gyakorlatot kifejlesztő skót partner – a többieket „diákként” bevonva –, demonstrálta a tennivalókat. Ezt követően a német partnerek is bemutatták, hogy ők hogy értelmezték a leírást. Mindez ráirányította a figyelmet az írásbeli utasítások fontosságának kérdésére. S felmerült az az ötlet, hogy a program leendő útmutatójában – ha ez a gyakorlat szempontjából indokolt –, érdemes lenne képes illusztrációkat is elhelyezni.

Az Értékelő nap tartalmára vonatkozóan a munkacsoport megállapodott abban, hogy a kiválasztott gyakorlatokat és az elkészült eszközöket most egy ideig véglegesnek tekinti. A soron következő cél az eszköz minél szélesebb körben való kipróbálása, és a használhatóságára vonatkozó tapasztalatok gyűjtése. Átlagosan mind a négy országban 100-100 kipróbálóval zajlik a tesztelés. S amikor ez a folyamat teljesen lezárult, akkor kerül sor majd az eszköz felülvizsgálatára és szükség szerint korrekciójára.

A projekt továbblépése szempontjából, a találkozó legfontosabb feladata az volt, hogy a munkacsoport kialakítsa az egyre szaporodó tanulói és tréneri visszajelzések kezelésének és feldolgozásának módját. A résztvevők először országonkénti, majd tematikus csoportokban, végül pedig teljes körben igyekeztek választ találni arra a kérdésre, hogy milyen kategóriákba rendezve, hogyan összesítsék az értékelő nap és a teljes tréning egyes gyakorlataira vonatkozó tapasztalatokat. Figyelve arra is, hogy a feladatok hibáit el tudják választani az országok kulturális különbségeiből adódó felhasználói nehézségektől. Hosszas közös gondolkodás után született meg az információk rögzítésére szolgáló excel tábla első változata, mellyel a partnerek elkezdenek dolgozni.

A projekt első szakaszának végén a munkacsoport úgy érezte, eljött az ideje a közös online munkafelület megújításának. Szükség lenne rá, hogy minden elkészült anyagból csak az aktuális változat jelenjen meg rajta. S arra is, hogy a kategóriák átlátható módon illeszkedjenek a projekt soron következő feladataihoz. A Qualiboxx – közös döntéssel kialakított – új struktúráját a belső kommunikációért felelős német partnerek vállalták.

A hosszabb munkaszakaszok után egy-egy rövid séta jelentett felüdülést a szép őszi időben. Az egyik délután pedig lehetőség adódott arra is, hogy a csoport tagjainak a szomszédos Herreninsel parkjában tegyenek egy nagyobb sétát, ahol a bajor király, II. Lajos versailles-i mintára épített palotája áll.