Alapozó tanulmány
Az országonkénti helyzetelemzésekre és nemzetközi összehasonlító tanulmányokra, illetve statisztikai adatokra támaszkodva készült el a projekt alapozó tanulmánya, amelynek fő fejezetei a következők:
- A fiatalok helyzete a munkaerő-piacon és az oktatásban
- A vállalkozások és a tágabb gazdasági környezet
- A vállalatok működésének néhány jellemzője
- A vállalkozásra való készenlét és a vállalkozások támogatása
- Társadalmi tőke – személyes és szociális erőforrások
A tanulmányban felhasznált háttéradatok forrásai az alábbiak voltak:
- Education and Training Monitor – Country reports 2013, 2014 (EC)
- Education at a Glance Monitor – Country reports 2013, 2014 (OECD)
- A Partial and Fragile Recovery. Annual Report on European SMEs 2013/2014 (EC)
- Enterprise and Industry. SBA Country Fact Sheets, 2013, 2014 (EC)
- The global competitiveness report 2014-2015. World Economic Forum
- Legatum Prosperity Index, 2014
Az elemzés jól érzékelteti, hogy a vizsgált témakörben hasonlóságok és különbségek egyaránt találhatók a partnerországok jellemzői között.
A fiatalok körében regisztrált munkanélküliség mindenhol nagyobb arányú, mint ami a népesség egészét jellemzi ebből a szempontból. De a saját csoportjukon belüli foglalkoztatási arányt tekintve jelentősek az eltérések a négy ország között, s a legszerencsésebbnek a német fiatalok tekinthetők.
A munkából és az oktatásból kiesett NEET fiatalok – lakóhelyüktől független – általános közös jellemzőjének látszik, hogy önértékelésük és önbizalmuk viszonylag alacsony szintű. Sokszor nincs határozott jövőképük, céljaik gyakorta nem elég reálisak, és sok esetben hiányzik a kitartásuk ahhoz, hogy végig menjenek a maguk számára felvázolt úton.
Lényeges különbség látszik viszont az érintettek európai csoportján belül a képzettség szempontjából. Míg a brit és német NEET fiatalok nagy része alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, a lengyelek között kiugróan magas az érettségizettek aránya. Ez összhangban áll azzal a pozitív jelenséggel, hogy országukban viszonylag alacsony szinten van a korai iskolaelhagyók aránya. Magyarországon pedig szinte azonos mértékben jelennek meg az alacsony képzettségűek, az érettségizettek és a diplomások a NEET fiatalok körében.
A társadalmi és gazdasági környezet által kínált boldogulási lehetőségeket vizsgálva, a legtöbb szempont szerint markánsan és következetesen két részre oszlik a négy partnerország. Általánosságban valószínűsíthető, hogy Németország és Nagy-Britannia – az erősebb gazdaság és a demokratikusabb társadalom bázisán – jobb esélyeket kínál az önmaguk erőit mozgósítani képes NEET fiatalok számára, mint Lengyelország vagy Magyarország. Annak ellenére, hogy – bár különböző mértékben –, de például az infokommunikációs technológia fejlettségét tekintve mind a négy ország a világ átlaga felett van.
A környezeti feltételekben megjelenő különbségek egybecsengnek a személyközi kapcsolatok néhány jellegzetes vonásával is. A különféle nemzetközi rangsorok azt mutatják, hogy a német és a brit emberek messze az átlag felett érzik úgy, hogy bízhatnak másokban. A lengyelek képviselik az átlagot ezen a téren, míg a magyarok csak fele annyira bíznak másokban, mint az átlag. A családi kapcsolatok hálója mind a négy országban stabilan működik. De az idegenek és a szélesebb társadalmi közösség felé megnyilvánuló segítőkészség mértéke alapján megint csak két kategóriába sorolódnak a partnerországok. A britek és a németek között az átlagnál jóval többen vannak olyanok, akik pénz fordítanak jótékony célokra és rendszeres önkéntes munkát végeznek, mint ahogy ez a lengyelekre vagy a magyarokra jellemző.
A fiatalok képzettségében, élethelyzetében és környezetük sajátosságaiban érzékelhető hasonlóságok és különbségek befolyásolják, hogy kinek, hol, milyen támogatás jelent valódi segítséget. Ezért azt, hogy egy NEET fiatal Európa melyik térségében milyen esélyekkel és milyen reményekkel tekinthet személyes jövője felé, figyelembe kell venni a képzési program kialakítása során. Ez a felismerés már megjelent a fejlesztési útmutatókban. S a helyi sajátosságokhoz való alkalmazkodást segíti az is, hogy a készülő közös program tartalmának 20 százalékáról minden partner maga dönthet – olyan modulok kidolgozásával, amelyek az országspecifikus jellemzőkre reagálnak.
2015. 03. 18.
